Megfélemlítés a célja annak a bűnvádi eljárásnak, amelyet politikai és gazdasági érdekcsoportok lejáratásának vádjával indítottak ellenem – állította Pászkány Árpád Zoltán kolozsvári üzletember, a CFR labdarúgóklub és az épülő Polus City Center tulajdonosa. A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (DIICOT) korábbi közleménye homályosan utalt arra, hogy Pászkány Árpád fizetett volna a Gazeta lapoknak azért, hogy azok lejárató újságcikkeket közöljenek Iulian Dascalu iasi-i üzletemberről, Pászkány konkurenséről. /Kelemen Tamás: Pászkány visszavág. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./
2007. december 21.
Eckstein-Kovács Péter szenátor kolozsvári sajtótájékoztatóján az év legfontosabb eseményeinek nevezte a Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, illetve az egyéni választókörzetes választási rendszer bevezetéséről szóló népszavazást, továbbá a november 25-i európai parlamenti választást. A szenátor ugyanakkor több személyt is díjazott a 2007-ben elért megvalósításaikért: az év kolozsvári személyiségei kategóriában Emil Boc kolozsvári polgármester és Pászkány Árpád üzletembert tüntette ki. Az előbbi a Kincses Kolozsvár című kötetet kapta ajándékba a város érdekében kifejtett tevékenységéért, míg az utóbbi egy F. C. Barcelona feliratú sálat a CFR focicsapat által elért kiváló eredményekért. Az „év magyarja” díjban Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke, valamint Frunda György szenátor részesült. /P. A. M. : Év végi díjak Ecksteintól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2007. december 28.
Pászkány Árpád Zoltán kolozsvári üzletember hangsúlyozta, a román politika különböző üzleti körök kiszolgálójává vált, és mindezt egyesek olyan sportszerűtlenül művelik, hogy nincs az az eszköz, gazemberség, amelyet ne mernének bevetni, ha gazdasági érdekeik úgy kívánják. A 36 éves, Erdély Roman Abramovicsaként emlegetett vállalkozó szeretné, ha futballcsapata, a kincses városi CFR jövőre a Bajnokok Ligájában játszana. Pászkány kiemelkedően sikeres évet tudhat maga mögött két fő tevékenysége, az üzlet és a sport terén. Októberben megnyitotta a Trigránittal közösen létrehozott, Románia egyik legnagyobb ingatlanbefektetésének számító kolozsvári Polus Center bevásárlóközpontot, labdarúgócsapata pedig a 2007–2008-as szezon téli szünetében vezeti a pontvadászatot. A Polus megnyitása kapcsán emlékeztetett, tízéves értelmetlen harc áll mögötte. Ennek a bevásárlóközpontnak már 1998-ban meg kellett volna nyitnia kapuit. Mintegy 50 millió dolláros vagyonával Pászkány Románia hatodik leggazdagabb magyarja, és szerepel az ország legtehetősebb 300 embere között. Apja 1990 tavaszán telepedett le Németországban, ahová ősszel követte őt. Építkezési vállalkozást működtettek, húszról négyszáz főre duzzadt az alkalmazottak létszáma. Ezzel párhuzamosan nagykereskedelmi szinten beállt illatszerárusnak: kölcsönzött 13 ezer márkát, és behozott Romániába egy teherautó sprayt. Az emberek ki voltak éhezve erre, jól lehetett nyerni a dezodorokon. Pár hónap alatt megkereste az első millió márkát, a pénzt pedig újraforgatta. Aztán belekezdett az autóalkatrész-üzletbe. Romániában az övé olt az első, külföldi autók számára létesített nagy- és kiskereskedelmi hálózat. Miután megismerte Demján Sándort és a Trigránit csoportot, tevékenysége kiterjedt az ingatlanbefektetésekre is. Pászkány hat és fél év után, 1996-ban visszatért szülőföldjére, Kolozsvárra, honvágya volt. Futballba fektetett be, szereti a focit. Amikor a futballklubot átvette, mindössze pár hét választotta el a megszűnéstől. Az akkoriban ötezer fős befogadóképességű stadiont 15 és fél ezresre bővítette, jövő nyárra már akár 29 ezer szurkolót fogadhatnak. Pászkány kiábrándult a politikából, mindenütt korrupció van. Hónapokkal ezelőtt a román ügyészség zsarolás és bűnszervezet támogatása gyanújával eljárást indított Pászkány ellen, akkor ő többek között Traian Bãsescu államfőnél panaszolta be az üzleti szféra, a politika és az igazságszolgáltatás összefonódását, amely polipként hálózza be a közéletet. Bizonyos gazdasági körök pozícióba juttattak embereket, akik döntéseikkel hatást gyakorolnak az igazságszolgáltatásra. Romániában az elmúlt 17 évben talán soha nem folyamodtak ennyire nyílt, durva eszközökhöz, mint most, soha nem volt ennyire nyilvánvaló, hogy a kommunista titkosszolgálat, a Szekuritaté is kinevelte az új nemzedéket, amellyel a gazdaság jelentős szegmensét ellenőrzi. Pászkány Árpád szerint a romániai ma Kelet-Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő gazdasága. Ezért az ország tíz-tizenkét nagyvárosában szeretne Polus-bevásárló-központot nyitni a következő években. Pászkány úgy látja, az RMDSZ alapvető problémája: nincs konkrét politikai színezet. Beállítottsága többnyire kemény bal, viszont azt mégse mondhatja el magáról a szervezet, hogy kommunista. De nem vállalhatja magára a jobboldaliságot sem. Az RMDSZ megérett a tisztújításra, miután egyedüli romániai párt, amelynek élén 14 éve ugyanazok a személyek állnak. Sokan kiábrándultak az RMDSZ-ből, és úgy érzik, nem tett túl sokat a magyarságért. Pászkány szerint Romániában már nincsenek valós kisebbségi problémák, nem tapossák el a magyarokat. Pászkány Árpád Zoltán /sz. Sepsiszentgyörgy, 1971. nov. 19./ középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. Számos romániai és multinacionális cég tulajdonosa vagy részvényese, tevékenységének fő területe az ingatlanfejlesztés, autókereskedelem és futball. /Rostás Szabolcs: Erdély Abramovicsa. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2008. szeptember 18.
Ma már keveseket érdekel, hogy hat és fél évvel ezelőtt mennyibe került Romániában egy harmadosztályos futballcsapat, hogy mennyit kellett befektetni ahhoz, hogy a csapat 2008 szeptemberében Rómában sikert arasson. A Pászkány Árpád üzletember által finanszírozott Kolozsvári CFR római bombasikere nemcsak a pénz modern labdarúgás feletti uralmát feledtette, hanem átrendezte a romániai futball irányítóinak viszonyulását ahhoz a jelenséghez, amelyet az erdélyi bajnokcsapat képvisel George Becali, a Steaua labdarúgócsapatot birtokló üzletember sokkoló mondata így hangzott: „A győzelem reményt ad arra, hogy nekünk, románoknak is sikerülhet”. Korábban Becali sokszor Magyarországra vagy Portugáliába száműzendő, „bozgor csapatnak” nevezte a CFR együttest, mely most a világraszóló siker fényében hirtelen „románná szépült”. /Páva Adorján: Minden román, ami fénylik? = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2008. szeptember 20.
Kolozsvár hírét váratlanul egy helybeli futballcsapat vitte messzire. Szeptember 16-án megszületett a csoda: a CFR, „a Kolozsvár” legyőzte otthonában a Rómát. A sportriporter emlékeztetett: hat évvel ezelőtt, amikor Pászkány Árpád kolozsvári milliárdos megvásárolta a csapatot, a CFR még a harmadosztályban játszott. Azután jöttek – természetesen jó pénzért – a portugálok, a dél-amerikaiak meg a többiek. Most szeptemberben oda kell figyelni a kolozsvári Filharmónia évkezdésére, épületük, állandó helyiségük még nincs, mégis dolgoznak, készülnek a közönség előtti megmérettetésre. És a Sapientia Egyetem kolozsvári tanévnyitója sem elhanyagolható esemény, az akkreditálási gondokkal, reményekkel, a bővülés (mesterképzés, doktori iskola) perspektívájával. A másik kolozsvári egyetem, a Babes–Bolyai pápai audienciára készül, egy másik egyetem, a La Sapienzia meghívásának téve eleget, a görög katolikus, a római katolikus, az ortodox, a református és a judaisztika tanszék vezetői, a rektorral az élen meg a teológiák egyesített kórusával. /Kántor Lajos: Nemzetközileg... (Kolozsvár – Róma) = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2008. október 15.
Eddig a Capital gazdasági hetilap készített évente toplistát a 300 leggazdagabb románról, most azonban az Adevarul című napilap is hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő, és közzétette saját rangsorát az 500 leggazdagabb románról. Lényegesen különböznek egymástól a toplisták. A különböző becsléseken és számításokon alapuló összesítés annyira eltér egymástól, hogy például az első tíz leggazdagabb román között csak egyetlen milliomos szerepel mindkét toplistán. Ez Ion Tiriac volt teniszcsillag, aki mindkét rangsorban a második helyet foglalja el. A hasonlóságok azonban ezzel véget is érnek, hiszen a két rangsorban az egykori sportoló vagyonának feltüntetett értéke között több mint egymilliárd eurónyi különbség figyelhető meg. Az Adevarul szerint Dinu Patriciu olajmágnás áll az első helyen 1,9–2 milliárd euróra becsült vagyonnal. A Capital is körülbelül ennyire értékelte az olajmágnás javainak értékét, de Patriciu az ő rangsorukban csak a harmadik helyen áll. Így a hetilap szerint Romániában a legnagyobb vagyont George Becali üzletember birtokolja, vagyona a lap becslése szerint eléri a 2,5 milliárd eurót. Az egyik üzletember szerint nem létezik olyan egységes számítási alap, aminek segítségével számszerűsíteni lehetne a vagyonokat. Akárcsak az előző években, Teszári Zoltán nagyváradi üzletember bizonyult a leggazdagabb romániai magyarnak, 900 millió euróra becsült vagyonával. A második 250 millió eurós vagyonával Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor. 160–170 millió eurós vagyonával harmadik a magyarok topjában a nagyváradi Mudura Sándor. A negyedik legvagyonosabb magyar a kolozsvári Fodor Zsolt és felesége Silvia, 90–100 millió euróra becsült vagyonukat főként az Euro GSM cég által szerezték. Az ötödik legvagyonosabb magyar, a szintén kolozsvári Urasi Béla, /65–70 millió euró/. A kolozsvári CFR futballcsapat tulajdonosa, a szintén kincses városi Pászkány Árpád /60–65 millió euró/. Három kézdivásárhelyi vállalkozó következik: Hegedűs Ferenc (45–50 millió euró) és Szarvadi Lóránd (55–60 millió euró) egyaránt a Domo üzletlánccal alapozta meg vagyonát, időközben azonban mindketten eladták a részvények zömét, átnyergeltek ingatlanberuházásokra. Az elektronikai cikkek és háztartási gépek forgalmazásából szerezte vagyona javát a Cosmo üzletlánc tulajdonosa, Bába György (30–33 millió euró). A kolozsvári Secpral Pro Instalatii cég tulajdonosa, Hristea Erika vagyona eléri a 27 millió eurót. László János székelyudvarhelyi vállalkozó (20 millió euró) tulajdonában van a Székelyudvarhely központjában található Küküllő Szálloda. A temesvári Kovács Zoltán (20 millió euró) az Agenda sajtótrösztöt építette ki a kilencvenes évek elejétől kezdődően, jelenleg a lapkiadás mellett nyomdát működtet, és terjesztési hálózat is van a birtokában. A marosvásárhelyi Szász Roland és testvére, Orlando védőfelszerelések, öltözetek forgalmazásából gyűjtötte 19–20 millió eurós vagyonát. A Hargita megyei Pálfi Miklós (17 millió euró) a borszéki ásványvizet palackozó Romaqua Csoport részvényeinek 30,5 százalékát birtokolja. A csíkszeredai Kurkó János (15–17 millió euró) a jégkorongszurkolók számára cseng ismerősen, vendéglátásból és ingatlanüzletekből szerezte vagyonát. A világítóeszközöket forgalmazó kolozsvári Mezei Ferenc (11 millió euró) tulajdonában levő van az Electro Daniella cég. A marosvásárhelyi Prosszer család (8 millió euró) vagyonuk javát a Romcab és Paneuro cégek működtetéséből szerezték. A leggazdagabb romániai magyarok: Teszári Zoltán – 900 millió euró; Verestóy Attila – 250 millió euró; Fodor Zsolt és Silvia – 90–100 millió euró; Urasi Béla – 65–70 millió euró; Pászkány Árpád – 60–65 millió euró; Hegedűs Ferenc – 45–50 millió euró; Szarvadi Lóránd – 55–60 millió euró; Bába György – 30–33 millió euró; Hristea Erika – 25 millió euró; László János – 20 millió euró; Kovács Zoltán – 20 millió euró; Szász Roland és Orlando – 19–20 millió euró; Pálfi Miklós –17 millió euró; Kurkó János – 15–17 millió euró; Mezei Ferenc – 11 millió euró; Prosszer család – 8 millió euró. Forrás: Adevarul/Bálint Eszter: Ki a leggazdagabb: Patriciu vagy Becali? = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./
2008. október 16.
Számottevő a különbség az Adevarul napilap és a Capital üzleti hetilap által közzétett, a leggazdagabb romániai üzletembereket rangsoroló listára felkerült magyarok személyét és vagyonát illetően. Mindkét listán Teszári Zoltán, a nagyváradi RCS&RDS telekommunikációs vállalat többségi tulajdonosa a leggazdagabb magyar, azonban Adevarul szerint 900 millió euróra becsült a vagyona, a Capital szerint „alig” 550–600 millió euró. Teszári arról is híres, hogy egyetlen sajtóorgánumnak sincsen róla fényképfelvétele. A Capital-lista szerint a második leggazdagabb romániai magyar a nagyváradi Lotus Center bevásárlóközpont építtetője, Mudura Sándor /147–152 millió euró/. Az Adevarul hasonló értékűre (160–170 millió euró) becsülte a vagyonát, de a napilap rangsorában ez csak a harmadik leggazdagabb magyar titulust hozta számára. Megelőzte ugyanis Mudurát Verestóy Attila székelyudvarhelyi politikus-üzletember, akinek az Adevarul szerint 250 millió euróra rúg a vagyona. A Capital „mindössze” 80 millió euróra becsülte a vagyonát. A taxisofőrből lett multimilliomos, a kolozsvári Urasi Béla a Capital gazdasági hetilap szerint a harmadik 95–100 millió eurós vagyonával, ez az összeg azonban 25 millióval magasabb, mint az Adevarul listája, ott 65–70 millió euró. A negyedik helyet szintén kolozsvári üzletember, a CFR futballcsapat tulajdonosaként ismertté vált Pászkány Árpád foglalja el 94–96 milliójával. Az Adevarul szerint Pászkány vagyona csak 60–65 millió euróra rúg. A hatodik és hetedik helyet a Domo üzletlánc alapítói, a kézdivásárhelyi Szarvadi Lóránd (49–51 millió euró) és Hegedűs Ferenc (45–50 millió euró) foglalja el. Az Adevarul Szarvadi vagyonát 9 millió euróval becsülte kevesebbre, mint a Capital, Hegedűs esetében az összeg teljesen megegyezik. (Hegedűs az egyetlen magyar, akinek vagyonát egyazon összegre becsülte a két lap.) A kolozsvári Euro GSM megalapítói, Fodor Zsolt és felesége, Silvia a Capital szerint 45–50 millió eurót gyűjtöttek össze, az Adevarul szakemberei pontosan kétszer ekkora vagyont tulajdonítottak a kolozsvári házaspárnak. Új szín a Capital listáján a korábbi években nem szereplő, szintén kolozsvári Péter Pál /43–44 millió euró/. László János, az Impar cégcsoport és a székelyudvarhelyi Küküllő Szálloda tulajdonosa a Capital szerint 25–27 millió eurót tudhat magáénak, az Adevarulban még csupán 20 millió euróval szerepelt. A csíkszeredai Fenyő Szálloda tulajdonosa, Kurkó János esetében is hasonló a helyzet, a hetilap szerint vagyona 24–27 millióra rúg, az Adevarul csak 15–17 millióval számolt. /Bálint Eszter: Ranglisták eltérésekkel. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2009. július 30.
Bűnszervezet támogatása és zsarolásra való felbujtás gyanújával vádat emeltek a kolozsvári CFR futballklub tulajdonosa, Pászkány Árpád Zoltán ellen a Szervezett bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT) ügyészei. Az ügyészek állítása szerint Pászkány jelentős anyagi támogatás fejében saját üzleti érdekeinek kiszolgálására, illetve üzleti ellenfelei lejáratására használta fel a Gazeta-sajtótröszt kiadványait. Az ügyészeknek adott tanúvallomásában a Gazeta de Cluj egyik volt alkalmazottja számolt be arról, hogy Pászkány Árpád pénzzel is támogatta a lapcsoport kiadványait. Az összegek ellenértékeként a Gazeta lapjai hevesen támadták azokat a vállalkozókat, akik ellenérdekelt félként vettek részt olyan versenytárgyalásokon, ahol a magyar üzletember is versenyben volt. /Vádat emeltek Pászkány Árpád ellen a Gazeta-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./
2009. október 7.
Az ország milliomosaihoz hasonlóan egyetlen év alatt alaposan megcsappant a romániai magyar üzletemberek vagyona is. A bukaresti Adevarul napilap munkatársai által idén másodízben összeállított 500-as toplistára összesen 16 magyar üzletember került fel, közülük öten szerepelnek a száz leggazdagabb romániai között. A romániai magyarok között a legnagyobb vesztes a nagyváradi Teszári Zoltán, az RCS & RDS kábeltelevízió- és internet-szolgáltató vállalat többségi tulajdonosa, akinek vagyona 500 millió euróról 400 millió euróra csökkent, de változatlanul ő a leggazdagabb romániai magyar üzletember. Verestóy Attila székelyudvarhelyi vállalkozó, RMDSZ-es szenátor változatlanul a második leggazdagabb magyar, vagyona azonban alig 100 millió euróra rúg a tavalyi 250 millió euróhoz viszonyítva. Az összeg java része a tőzsdén ment el. Közel 100 millió eurós veszteséget regisztrált a tavalyhoz hasonlóan harmadik helyezett Mudura Sándor nagyváradi vállalkozó is, akinek vagyona most 60-63 millió euróra rúg. Szintén harmadik helyre sorolható be a kolozsvári Urasi Béla, akinek 65-70 millióról 60-63 millió euróra apadt. A többek között a borszéki ásványvizet palackozó Romaqua-csoport egyik tulajdonosa, Pálfi Miklós a tavalyi 13. helyről az 5-re – lépett előre a ranglistán, ő nyert a válságos évben, vagyona 17 millió euróról 62 millió euróra bővült. A nyereség bővülését a termelési kapacitás növelésével és új terméktípusok – köztük az Albacher sör – bevezetésével sikerült elérnie. Megtartotta a tavalyi hatodik helyet a kolozsvári CFR labdarúgócsapat által világszerte ismertté vált Pászkány Árpád üzletember, akinek vagyona 60-65 millió euróról 59-60 millióra csökkent. Utána a tavaly szintén hetedik Szarvadi Lóránd következik a rangsorban, a kézdivásárhelyi üzletember a tavalyi 55-60 millió helyett immár csak 30-33 millió eurót tudhat magáénak. Újoncnak számít az Adevarul rangsorában – a Capitalban is tavaly első ízben szereplő – kolozsvári Péter Pál, akinek vagyona 30-31 millió euróra rúg. Egy helyet lépett elő a tavalyhoz képest a szintén kolozsvári Hristea Erika, a Secpral Pro Instalatii cég tulajdonosa, akinek vagyonát tavaly 27 millióra becsülték, idén 25-27 millió euróra. A kézdivásárhelyi Hegedűs Ferenc vagyona a tavalyi 45-50 millióról 21 millióra apadt. A korábbi negyedik helyről a tizenegyedikre csúszott vissza a kolozsvári Fodor házaspár, az Euro GSM cég tulajdonosa. Becsült vagyonuk 90-100 millió euróról 20-21 millióra apadt. Bukarestben, a reklámiparban szerezte vagyonát a 42 éves Szigeti Zoltán, aki idén első ízben szerepel a legvagyonosabb romániaiak rangsorában, a magyarok körébe pedig a tizenkettedik helyre lépett elő. Az általa vezetett The Group kommunikációs csoport portfóliójába bekerült a Heineken, a Cosmote és az Ikea reklámszerződés, csak a Cosmote-szerződés értéke 10 millió euróra rúg. A marosvásárhelyi Szász testvérek, a védőfelszerelések, öltözetek forgalmazásával foglalkozó Roland és Orlando 19-20 millió eurós vagyona 17-18 millióra csappant. Újoncként tört be a 14. helyre a magyar üzletemberek elitjébe a szintén marosvásárhelyi Bara Levente, aki 10-12 millió eurós vagyonát fűszerkészítésből szerezte. A Küküllő szálloda működtetőjeként ismertté vált székelyudvarhelyi László János a 11. helyről a 15. -re csúszott vissza, tavalyi, 20 millió euróra becsült vagyona ma már alig felét, 9-10 millió eurót ér. Két hellyel szerepel lennebb a csíkszeredai Fenyő szálló üzemeltetője, Kurkó János is, akinek tavalyi 15-17 millió eurós vagyonából mára 8-9 millió maradt. Nagy hiányzói is vannak azonban a rangsornak. A mindig előkelő helyen szereplő, a Cosmo elektronikai cikk-forgalmazó üzletlánc tulajdonosa, a kézdivásárhelyi Bába György neve nem szerepel az ország 500 leggazdagabbja között. Pedig tavaly még 30-33 millióra becsülték vagyonát. Hiányzik a tavaly még 20 millió euróval rendelkező temesvári Kovács Zoltán, vagy a tavaly első ízben rangsorolt kolozsvári Mezei Ferenc. Az évek óta veszteségekkel küszködő marosvásárhelyi Prosszer család szintén kimaradt a ranglistából. /Bálint Eszter: Szegényedtek a magyar gazdagok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
